Miután a belső kommunikációtok megfelelő működésére figyelmet szántál, érdemes tudatos szintre emelni a kifelé irányuló akciókat, és az onnan érkező reakciók kezelését is.

A hírnév-menedzsment itt is. A belső kommunikációra vonatkozó szubjektív alapgondolataimban is olvashatod, hogy úgy tartom, a sok különböző kommunikációs eszköz közül megtalálva a számodra legkedvezőbbeket és legelérhetőbbeket, tudatos használatukkal a következő célt tűzd ki: a céged (/ a márkád) iránti bizalom építését és a jó vélemény formálását. Közben persze értékesíthetsz, vagy beszámolhatsz, taníthatsz, vagy éppen tanulhatsz (pl. a közönségedet kérdőívek indításával), de folyamatosan és tudatosan kell formálni a köztudatban a cégről alkotott jó véleményt.

1. Tartalomfejlesztés.

Nyilvános ujjlenyomat, bevésődő szófordulatok, jó/rossz cégér, társasági beszélgetések során évek után is idézett mondatok. Mennyit ér tehát ezek után az, hogy mi jelenik meg a cégedről? Elválaszthatatlan lesz Tőletek, a vállalkozást az alapján minősítik, hogy mit, hol és hogyan mond. Ezek után még kérdés, hogy miért elengedhetetlen a tartalmaitok gondozása? Remélem, hogy nem. Egy jó email, egy igényes honlap, egy szakmai tudásanyag, amit Nektek köszönhet a szaksajtó, majd ugyanezt ingyen letölthetővé teszitek, mint ebook. Máris sokat adtatok, és várhatjátok érte a megérdemelt reakciókat.

3. Brand aka márka.

Az 1973 óta létező Márka magyar üdítőital nevének vajon mi az eredete? (A honlapjukon nem találtam.) A minőséget akarták ezzel kifejezni, vagy egyszerűen csak annyit, hogy az övék Az igazi márka, netán az akkor még több országban megtalálható pénznem ihlette a névalkotókat? Talán mindegy is, így is szép siker áll már a Márka/márka mögött, és továbbra is tudatosan dolgoznak jó hírének formálásán. Az azonban biztos, hogy egy logó, egy arculat-kialakítás, egy felismerhetőség és egy piaci egyediség, beazonosíthatóság nagy mértékben növeli a vállalkozás értékét, egyben hasznot termel, és idővel csökkenteni képes a márkázás (branding) költségeit is. Persze, ha a márka egyszer befut, akkor egyre kisebb a valószínűsége, hogy csökkenő branding költségekről fogunk beszélni. De ennek csupán az lesz a magyarázata, hogy a sikert érdemes lesz fenntartani, ahhoz pedig kell az állandó publicitás. De ez a teher édes teher.

3. Kríziskommunikáció.

Ahogyan Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakértő írja:

kétféle szervezet létezik: amelyik már volt krízishelyzetben és amelyik csak lesz.

A krízis nem válogat, nem csak a nagyoknak jár, és nem kímél senkit. Azonban nem kell tőle félni, csak nem kell megvárni, amíg megijeszt. Általánosságban elmondható, hogy alapos felkészüléssel minden vállalkozás fel tudja térképezni erősségeit és gyengeségeit. A kríziskommunikáció időben alkalmazva a megelőzés tudománya.

Egy alapos elemzés során a cég fel tud készülni azokra az esetleges negatív helyzetekre, melyek őt fenyegethetik. Innentől pedig lehetősége van tudatosan elkerülni ezeket a veszélyeket, vagy egy előzetesen megszerkesztett, és a (“havária”) krízishelyzetében megfelelően alkalmazott akcióterv töredékére tudja csökkenteni az okozott kár mértékét. Így nem fog lerombolódni egy, akár több generáció által épített birodalom percek alatt, hanem akár ostromok sorát is képes lesz állni.

4. Szakági kapcsolatok.

Vannak olyan téves nézetek, hogy a konkurencia ellenséget jelent. Valamint, hogy a beszállítók azért vannak, hogy Neked dolgozzanak és kész, meg vannak fizetve érte. Ezek kissé elnagyolt, helytelen megközelítések. Sokszor persze nem könnyű jó viszonyt kialakítani, de érdemes megdolgozni érte, akár némi kezdeti kár realizálása mellett is.

Egy piacon egyedüli szereplőként jelen lenni nagy “versenyelőny”, ugyanakkor egy magányos küldetés. Egyrészt, ha sikerre jut a vállalkozás, akkor nem lesz sokáig egyedül, mert jönnek mások, akiknek megtetszik a siker és másolni fogják. Másrészt nehéz saját erőből elérni a célcsoportot, hiszen senki más nem edukálja őket. Csak magadra számíthatsz. Ha pedig az ügyfeleket (beszállítókat) sem becsülöd, hamar jobb ajánlatot fognak adni az új érkezőknek.

Egyértelmű: nagyon hasznos elsőnek lenni! Ez így van. De ha féltve őrizgeted a tudásodat, akkor végül senki nem fog tudni róla. Ha nyitsz mások felé, akkor még tökéletesítheted is a tudásodat. Másokkal összefogva, megállapodások útján, együttműködések kidolgozásával egy szakterület nagyobb nyilvánosságot tud nyerni magának. Azzal pedig minden szereplője nyer (lásd: szakszervezeti jó példák, érdekképviseletek hasznossága). Érdemes ápolni a szakmai kapcsolatokat, mert jobb egy szakterület elismert tagjának lenni, mint ugyanannak a szélén állni kivetettként.

5. Social media.

Nem lehet persze elmenni a “ha” mellett. Mert létezhet, hogy olyan a vállalkozásod profilja, hogy nem igényli a mindennapi nyilvános jelenlétet. De még ebben az esetben is elképzelhető, hogy szükséged van egy bizonyos szintű közösségi média megjelenésre. Azért áll külön elemként a listán, mert bár része gyakorlatilag minden előző elemnek, mégis sok esetben nem kap elég hangsúlyt. Pedig a jelenlegi korban, Magyarországon, a statisztikai adatok alapján komolyan kell venni az értékét. Legyen cél akár a tudatos és célzott láthatóság (publicitás, public relations), vagy a szakemberszerzés és/vagy –megtartás (employer branding), a reklámozás (marketing), akár az értékesítés (sales), mindehhez szükségesnek nevezhető. S itt jön, amiért legalább a lista végére bekerült: ma már ez is kemény üzlet. Nem annyi, hogy feldobok egy posztot, egy fotót, egy gondolatot, hadd menjen. Ha nem veszed komolyan, mint forrásigényes tevékenység, mint “az ötödik elem”, akkor nem fog működni.