A Friendraiser-definíció.

Eredettörténet:

fundraising = forrásteremtés

friend-raising = kapcsolatteremtés

A friendraising egy olyan, alapvetően a civil szektorból eredő technika, melynek célja, hogy egy szervezet/vállalat ne csak a mindenkori anyagi igényeit kiszolgálandó alakítsa kampányait – s ezzel kommunikációját és kapcsolattartási szokásait -, hanem építse saját közösségét, amely bizalmi alapon, hosszú távon sokszorosan megtérülve fogja tudni és akarni szolgálni az addigra már közösnek tekinthető szervezeti/vállalati küldetést, célokat.

jó szakemberekkel élmény a közös munka

A Friendraiser-sztori

A jezsuitákkal kezdődött. Mint annyi mindenben, ebben a történetben is úttörőként van jelen a világ legnagyobb, lassan 500 éves (alapítva 1534-ben) férfi szerzetesrendje. 2011-ben P. Forrai Tamás Gergely SJ akkori tartományfőnök megbízott azzal, hogy P. Kiss Ulrich SJ nyomdokaiba lépve folytassam a magyar tartomány ’90-es évek óta létező tudatos forrásfejlesztő tevékenységét. Azonban a források helyett a közösségre összpontosítsunk, kérte. Ne a pénzen legyen a hangsúly, hanem az embereken. Kovácsoljunk olyan, jezsuitákhoz kapcsolódó közösségeket, akik később az erős kötődés alapján fogják támogatni – egzisztenciálisan is – a rend céljainak megvalósítását. (Nyugodtan helyettesítsd be a ‘jezsutiákat’ a céged nevével, a ‘rend’ helyett használd a ‘cég’ kifejezést, és máris számodra is vonzó célnak hangozhat.)

A lelkekre, ne csak a bankjegyekre

Így kezdődött meg a munka, melynek valóban a lényege ez volt: rendszeresen, lehetőleg igényesen és megfelelő részletességgel tájékoztatni a közösségeket (érintetteket) a számukra megfelelő csatornákon keresztül, így bemutatva a rendi munkákat, tevékenységeket.

Azóta megtanultam, hogy ez óriási feladat. Egyszerűnek hangzik, de persze nem az. Annyi apró részlete van, hogy nem lehet elbagatellizálni.

Teljesen mindegy, hogy civil szervezetről, vagy versenypiaci szereplőről van-e szó. A feladat azonos: mindenkinek a „szívekbe”, a lelkekbe, az elmékbe kell bejutnia, és ott megmaradnia, hogy bizalmat élvezzen, s így érintettjei valóban elv-társai, szimpatizánsai legyenek.
A valóban minőségi kommunikáció csak megbízható, friss és valós információkról szólhat. Ezeket ideális esetben mindig a menedzsment hagyja jóvá. Az igazán jól tájékozott, körültekintő vezetés pedig maga képes az információt előállítani is.
Kell egy jó csapat. Egy állandó informatikus, egy fotós, grafikus, szerkesztő-újságíró, asszisztencia mind nagy kincs. Ha a szakemberek ismerik a szervezetet, az arculatot, a stílust, a forrásokat, akkor a rendszer jól fog működni, gyorsan és hatékonyan.